
Ironikus, hogy régebben olvastam, de a megvételével Elkéstem, meg ugye az olvasással is Elkéstem kissé, a véleményezéséről is kissé Lekéstem, na de ami Késik nem múlik...

De a helyzet az, hogy eddig vagy kölcsönbe vagy könyvtár segítségével olvastam a részeit, kivéve az Egyszer-t. Az Egyszer megjelenésénél elhatároztam, hogy megveszem a sorozatot apránként, újraolvasom a sorozatot, hogy friss legyen az élmény, és utána jöhet a befejező rész.
Egyelőre a Késtélt vettem meg, és olvastam el, de persze tervben van mind, csak hát azért a lassan elérkező egyetemmel is foglalkoznom kell ám. De ígérem, hogy lesz mindegyik kötetről beszámoló, sztori, képek, minden, és a szokásos fülszövegek sem maradnak majd el.


Ahj, de a lényeg:
Budai Rebeka élete tizenhat évesen fenekestül felfordult, amikor posztolt a barátja falára egy szemrehányó, egy szál gitáros dalt, a Késtélt.
Azóta ő Bexi, aki immár a második lemezén dolgozik, a dal ugyanis óriási sláger lett és országos hírnevet hozott számára. Körte, a tetoválóművészből avanzsált menedzser épp egy tévés fellépést szervezett le a Pop/Rock sztár leszek! döntőjébe, ahol Beki a legesélyesebb versenyző duettpartnere lesz. Nagy Márk nemcsak az énekhangjával, hanem külsejével is belopta magát a női nézők szívébe, de Bekivel már nehezebb dolga lesz…
Először is, mivel már ismertem az alapsztorit így nem voltak akkora meglepetések számomra a fordulatok, egy-kettőre számítottam is, de még így is voltak meglepő részek. Márkot az összes idiótaságával együtt még mindig imádom, és nem is értem, hogy tudott Laura ennyire jól kidolgozni egy-egy szereplőt. Bekivel folyton azonosulni tudtam a helyzetekben való gondolkodása és viselkedése miatt is. De Körte és Lili is szintén imádnivaló szereplők, nem lehet őket nem szeretni. Várom, hogy kezembe vehessem a következőt, a Hullócsillag-ot! Hiszen hát, hogy a fenébe lehet így befejezni egy könyvet?! Jesszusom, majdnem földhöz vágtam valamit, mikor megláttam a "Folytatása következik" szöveget, argh és a mini spoilerektől is teljesen kész voltam, azok az éppen-éppen elcsepegtetett információk, argh, szörnyűű, és ami a legrosszabb, nem tudhatom mikor lesz időm megvenni és elolvasni a következőt. Remélem minél hamarabb.

Oh, és persze nem maradhat el a Késtél és a Bexi-sorozat legismertebb részlete, a Késtél egyik dalszöveg darabja, amivel búcsúznék is, hiszen ha nem alszom el időben, én fogok elkésni a suliból. Na pusszantás drágák.
- Ms. A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése