Keresel valamit?

2018. november 25., vasárnap

Örökkön-örökké, avagy Hamupipőke sztori Kelly Oram féle LOL módra

Jesszus atya Úr Isten! Ez valami észbontó volt! Azta mindenit. Bocsi, de még mindig a hatása alatt vagyok. Hű. Azt hiszem Új sztori került az abszolút TOP3-as listámra!

Basszus, annyira kész vagyok, hogy még nem is mondtam miről is van szó. Hupsz.

Tehát, a legtöbben halottak már a LOL könyvekről, bár szerintem az egész LOL sorozat egy külön bejegyzést fog kiérdemelni, úgy érzem. Tehát ezek a besorolású könyvek általában romantikus kimenetelűek, és leginkább tiniknek van címezve, legtöbbször tanulsággal, ami persze könyvenként változó.


Jelenleg Kelly Oram Cinder és Ella reményeim szerint trilógiájáról van szó (bár csak 2 könyvről tudok, atya ég de örülnék egy 3.-nak), abból is konkrétan a 2. részről. Az első rész címe Cinder és Ella, a másodiké pedig Örökkön-örökké.
A történet lényege, hogy Ellamara Rodriguez, a kissé spanyolos beütésű főszereplő lány, balesetet szenved, aminek következtében elveszti édesanyját, és testének 70%-a sérültté válik, amely eléggé megnehezíti az életét, főleg, hogy 10 éve nem látott apjához kerül, és annak új családjához.

Képzelhetitek, mekkora szívás lehet, és ez még nem is igazi kifejezés arra, amiket Ellának kell átélnie. A kiközösítés, a bántások, a lelki és fizikai fájdalmak, amelyek miatt mentálisan az összeomlás szélén áll, kb folyton.
Ebből a szinte pokolból egy valaki van, aki felhúzza, és a szakadék peremén tartja biztonságban, az internetes levelező partnere, Cinder, aki valójában Brian Oliver, egy hollywoody csillag. De ami a legviccesebb és egyben legromantikusabb, hogy sosem találkoztak, mégis egymásba szerettek.

Az első könyvben végig követhettük, ahogy kezd megbarátkozni az újdonsült családjával Ella, és egyre közelebb kerül Cinderhez. Majd amikor érdekes egybeeséseknek köszönhetően végre találkoznak, minden megváltozik, hiszen az online kapcsolat mögött megbúvó titkok, a ki nem mondott dolgok, hirtelen felszínre kerülnek. Ellát megrémíti a sztárvilág, és inkább visszavonul pihenni, távol mindentől és mindenkitől. Majd a szerelem mégis győz, és minden nehézség ellenére, ami rájuk vár, ha a közös utat választják, mégis egymás mellett döntenek.

Ez a könyv, a Cinder és Ella, nem dobogtatta meg úgy a szívem, bár nagyon tetszett és mivel múltam szerint azonosulni tudtam Ellával, így nem volt közömbös számomra, nem egy szimpla romantikus regény, az biztos, annál sokkal mélyebb és összetettebb, ezúton is gratula a szerzőnek.

Majd mikor megtudtam, hogy érkezik a 2. rész, teljesen be voltam zsongva, de azért tartottam is tőle, hiszen általában a filmeknél is az első szuper, aztán a másodikban már nem tudnak olyat mutatni.
Na ezt Kelly igazán megcáfolta. De még hogy!

Őszintén, már tavasz óta halogattam, hogy elolvassam az Örökkön-örökké részt, mert kissé tartottam attól, hogy csalódni fogok. Nem így lett. De úgy akartam elolvasni, hogy előtte újra olvasom az 1. részt, hogy friss legyen az élmény, és értsem az esetleges utalásokat is. Majd most ősszel, mikor végre megint lett időm olvasni, jöhettek a romantikus regények.

Hihetetlenül pozitív élmény volt! Nemhogy csalódtam volna benne, még az elsőt is felülmúlta!

Ahogy fel voltak építve a szereplők, a jelenetek, a jellemfejlődések, amiken átment egy-egy szereplő, a váltások, a fordulatok, ahogy egy-egy helyzetet megoldott az írónő. Csodálatos. Imádtam.

Vastagabb is volt, mint az előző, bár ennyi esemény kevesebb oldalon nem okozott volna ilyen hatást, az biztos, sőt, én még olvastam volna a kifejlett sztorit még, úgy pár száz oldal erejéig.
Ella és Brian kapcsolata olyan ösztönzően hatott rám, hogy elkezdtem még jobban dolgozni a céljaim elérése érdekében, és lettek új, kicsit nagyobb céljaim is, hiszen rájöttem, hogy nem muszáj mindig normálban gondolkodni, merjünk nagyot álmodni, szerintem megéri.

- Ms. A.




2018. november 20., kedd

Az élet változásai

Ahogy ma végig gondoltam az utóbbi hónapokat, sajnos rá kellett jönnöm, régen írtam már.
Változtam. De az életben minden változik. Ti is. Én is.
Voltak céljaim. DE most is vannak, csak hát kissé átértékelve, átfogalmazva, átalakulva.
Volt amit elvetettem, de került a céljaim listájára új "menüpont" is. Igen, a céljaimról listát vezetek, hogy tudatosítsam magamban őket, és folyamatosan teszek is a megvalósításuk érdekében. Sőt amit már sikerült elérnem kipipálom, hogy a sikerek ösztönözzenek a további célokért való munkában.
Ez most nem egy pihe könnyű téma, mint egy-egy könyv, vagy egy random vélemény. Ez annál több.

Amikor túl vagy az érettségin, és úgy érzed előtted a világ, az egyetemista élet, a felnőtt lét kapuja, úgy gondolod semmi nem állíthat meg. Megjelölsz úgy kb. 3 szakot, valamelyikre felvesznek, és BUMM egyetemista is lettél. Pont.

Vagy mégsem? Tényleg ilyen egyszerű? Hát nem!

Nyílt napok? Pipa.
Szak választás? Pipa.
Nyelvvizsga? Áh majd később...
Emelt magyar érettségi? Pipa.
Középfokú érettségik? Pipa.
Őrült várakozás? Pipa.
Felvételi? Sajnáljuk nem sikerült.
Egyetemist....várjunk csak, MIII??!!

Az első két szak megszűnt, a harmadik meg..áh mindegy is.
És akkor, ott, az értesítő levelek fölött úgy érzed összeomlott minden. Minden.

Tényleg így van? NEM.          Csak, ha engeded. Akkor tényleg minden összedől.

Van választásod? IGEN.  Mindig van választásod, rajtad áll. A hozzáállásodon.

Amikor a szépen megtervezett kis lufi életem kipukkant, hagytam magamnak egy-két napot, hogy összeszedjem magam, és persze kicsit sajnálkozni, hogy így meg úgy nem sikerült, és most mi lesz, hiszen emberek vagyunk, valljuk be, hogy szoktunk kicsit sajnálkozni és félni a jövőtől.

Tehát a hideg zuhany után, meg persze az után, hogy lenyugodtam, és elfogadtam, hogy hát akkor ez van, fogtam magam, leültem az íróasztalomhoz, elővettem egy jegyzetfüzetet és pár színes tűfilcet, majd elkezdtem felvázolni, egy új, jobb, részletesebb és színesebb tervet az elkövetkezendő éveimre.

Hogy jelenleg mit csinálok? OKJ-s képzésen vagyok, éppen azon dolgozom, hogy megszerezzem az első végzettségemet. Igen, az elsőt, ugyanis többet szeretnék, és teszek is érte.
Igyekszem letenni a nyelvvizsgát.
Itt, olyan embereket ismertem meg, akikkel máshol nem lett volna lehetőségem találkozni, hiszen különböző életút állt előttünk, s mégis, a sors szele mégiscsak összefújt minket.

Változik a világ.
Változnak az évszakok.
Nyárból őszbe értünk, s már a tél is itt kullog a sarkunkban.
Változtam, változtattam. Még csak novembert írunk, de az augusztus óta eltelt idő alatt is észrevehető a változás, amit elértem. És még jócskán messze a vége! Hatalmas és sokszínű terveim vannak.
A legtöbb még előkészületi fázisban, de néhány már folyamatban. És ez így van jól.

Tanulság, ne add fel, készíts új tervet, tegyél érte, érj a célba. Hajrá, én már úton vagyok felé.

- Ms. A.