Örökkön-örökké, avagy Hamupipőke sztori Kelly Oram féle LOL módra

Jesszus atya Úr Isten! Ez valami észbontó volt! Azta mindenit. Bocsi, de még mindig a hatása alatt vagyok. Hű. Azt hiszem Új sztori került az abszolút TOP3-as listámra!

Basszus, annyira kész vagyok, hogy még nem is mondtam miről is van szó. Hupsz.

Tehát, a legtöbben halottak már a LOL könyvekről, bár szerintem az egész LOL sorozat egy külön bejegyzést fog kiérdemelni, úgy érzem. Tehát ezek a besorolású könyvek általában romantikus kimenetelűek, és leginkább tiniknek van címezve, legtöbbször tanulsággal, ami persze könyvenként változó.

Jelenleg Kelly Oram Cinder és Ella reményeim szerint trilógiájáról van szó (bár csak 2 könyvről tudok, atya ég de örülnék egy 3.-nak), abból is konkrétan a 2. részről. Az első rész címe Cinder és Ella, a másodiké pedig Örökkön-örökké.
A történet lényege, hogy Ellamara Rodriguez, a kissé spanyolos beütésű főszereplő lány, balesetet szenved, aminek következtében elveszti édesanyját, és testének 70%-a sérültté válik, amely eléggé megnehezíti az életét, főleg, hogy 10 éve nem látott apjához kerül, és annak új családjához.

Képzelhetitek, mekkora szívás lehet, és ez még nem is igazi kifejezés arra, amiket Ellának kell átélnie. A kiközösítés, a bántások, a lelki és fizikai fájdalmak, amelyek miatt mentálisan az összeomlás szélén áll, kb folyton.
Ebből a szinte pokolból egy valaki van, aki felhúzza, és a szakadék peremén tartja biztonságban, az internetes levelező partnere, Cinder, aki valójában Brian Oliver, egy hollywoody csillag. De ami a legviccesebb és egyben legromantikusabb, hogy sosem találkoztak, mégis egymásba szerettek.

Az első könyvben végig követhettük, ahogy kezd megbarátkozni az újdonsült családjával Ella, és egyre közelebb kerül Cinderhez. Majd amikor érdekes egybeeséseknek köszönhetően végre találkoznak, minden megváltozik, hiszen az online kapcsolat mögött megbúvó titkok, a ki nem mondott dolgok, hirtelen felszínre kerülnek. Ellát megrémíti a sztárvilág, és inkább visszavonul pihenni, távol mindentől és mindenkitől. Majd a szerelem mégis győz, és minden nehézség ellenére, ami rájuk vár, ha a közös utat választják, mégis egymás mellett döntenek.

Ez a könyv, a Cinder és Ella, nem dobogtatta meg úgy a szívem, bár nagyon tetszett és mivel múltam szerint azonosulni tudtam Ellával, így nem volt közömbös számomra, nem egy szimpla romantikus regény, az biztos, annál sokkal mélyebb és összetettebb, ezúton is gratula a szerzőnek.

Majd mikor megtudtam, hogy érkezik a 2. rész, teljesen be voltam zsongva, de azért tartottam is tőle, hiszen általában a filmeknél is az első szuper, aztán a másodikban már nem tudnak olyat mutatni.
Na ezt Kelly igazán megcáfolta. De még hogy!

Őszintén, már tavasz óta halogattam, hogy elolvassam az Örökkön-örökké részt, mert kissé tartottam attól, hogy csalódni fogok. Nem így lett. De úgy akartam elolvasni, hogy előtte újra olvasom az 1. részt, hogy friss legyen az élmény, és értsem az esetleges utalásokat is. Majd most ősszel, mikor végre megint lett időm olvasni, jöhettek a romantikus regények.

Hihetetlenül pozitív élmény volt! Nemhogy csalódtam volna benne, még az elsőt is felülmúlta!

Ahogy fel voltak építve a szereplők, a jelenetek, a jellemfejlődések, amiken átment egy-egy szereplő, a váltások, a fordulatok, ahogy egy-egy helyzetet megoldott az írónő. Csodálatos. Imádtam.

Vastagabb is volt, mint az előző, bár ennyi esemény kevesebb oldalon nem okozott volna ilyen hatást, az biztos, sőt, én még olvastam volna a kifejlett sztorit még, úgy pár száz oldal erejéig.
Ella és Brian kapcsolata olyan ösztönzően hatott rám, hogy elkezdtem még jobban dolgozni a céljaim elérése érdekében, és lettek új, kicsit nagyobb céljaim is, hiszen rájöttem, hogy nem muszáj mindig normálban gondolkodni, merjünk nagyot álmodni, szerintem megéri.

- Ms. A.